2015. december 25., péntek

2015 - évértékelés

2015 volt az alapítvány első teljes éve. A tavalyi évösszegzés után idén is igyekszem összefoglalni a sikereket, eredményeket és a kudarcokat.

Madárvédelem
·         Erdei odúlakók: egy odútelepet hoztunk létre a januárban védetté nyilvánított Jancsár-völgyben, emellett szemléletformáló céllal 2-3 odúval láttuk el a pákozdi és velencei református templomkertet, illetve a székesfehérvári Rácbányát. 

·         Gyöngybagoly: 2015-ben Csákberényben, Vértesacsán és Vereben tettünk ki a templomok tornyába ládát. A római katolikus egyház "belehúzott", így 5:4-re vezet a reformátusokkal szemben. Költést egyelőre nem észleltünk. A július 8-i nagy vihart követően Nadapon és Pákozdon kellett elhárítani kisebb károkat. Az eddigi akciókat a "Gyöngybagolyvédelem" címkére kattintva lehet végigolvasni.

·         Specialista madárfajok: Az év során 8 "szalakóta-típusú" odút, 2 kuvikodút, 4 vércseládát helyeztünk ki állattartó telepek környékén vagy legelők szélén. Korábbi vércseládáinkban jó évet zártak a vörös vércsék. Tavasszal a Városgondnoksággal karöltve falnyesést végeztünk az Aszal-völgyben; a gyurgyalag párok száma azonnal 6-7-re nőtt (részletek ITT). Ősszel műfészeképítéssel is próbálkoztunk fekete gólya számára.

Természetvédelem
Az idei évre esett Székesfehérvár mindhárom új védetté nyilvánítása. A Jancsár-völgy és az Aszal-völgy védelme a kezdeményezésünkre történt, de 2016-tól a Máriamajori-erdő - Nagy-völgy védett terület kezelése is a mi dolgunk lesz. Alapítványunk történetének eddigi legkomolyabb, egyben legszebb feladata előtt állunk tehát. Ugyancsak 2015-ben adtuk a "tippet", hogy egy nagy zámolyi-medencei helyi védetté nyilvánítás érintse a Pátkai-víztározó északi medencéjét is.
Olvasnivaló a fehérvári védett területekről:

Egy hevenyészett térkép a 2014-2015 során elért eredményekről Vereb és Magyaralmás (kelet-nyugati irány), illetve Csákberény és Székesfehérvár (észak-dél) között.  

Oktatás, szemléletformálás
Az oktatás területén kisebb sikereket könyvelhetünk el: a pátkai Ivánka hely- és agrártörténeti gyűjteményes házban berendezett kis "madártani bemutatósarok"...

...a székesfehérvári Sóstón Fóris Anna kurátorunk által vezetett túrák, a Zentai általános iskolával megkezdett madárvédelmi munka, két előadás Pátkán (a víztározó északi medencéjének értékei), egy-egy Pákozdon és a Zentai iskolában.
A szemléletformálás részeként támogattuk és támogatjuk a székesfehérvári közösségi kertek, a Zentai úti és a pátkai általános iskola...
Fóris Ödön munkatársunk felügyeletével zajlik a madáretető készítése a pátkai általános iskola családi napján (ez a magyarázat a Rettenthetetlen című filmet idéző arcfestésre)

...illetve a velencei református egyház téli madáretetését. A fehérvári kertbarátokkal karöltve hagyományteremtő céllal megrendeztük az első helyi magbörzét.
A megfelelő látogatottságú oldalakon elhelyezett linkeknek köszönhetően honlapunkra 2015-ben több mint 4500-szor kattintottak rá. 

Kapcsolatok
Talán a legnagyobb eredményünk, hogy tevékenységünkkel a környék természetvédelmének ismert alakjai lettünk, így akár komolyabb ügyekben is kaphatunk szerepet. Ezekről a honlapon részben esett szó, de vannak újdonságok is. Röviden összefoglalva:
  • Székesfehérvár Megyei Jogú Város környezetvédelmi irodájának abban nyújtunk szakmai segítséget, hogy a "város tüdeje" program tervezett erdőtelepítései ne érintsék a védett növény- és állatfajoknak otthont adó gyepeket, réteket. A zászlóshajó-fajok az ITT BEMUTATOTT sötét- és vérfű-hangyaboglárka.
  • A soponyai Sóstót bemutató bejegyzésben említett terv is lépett egyet előre. Elkészítettem egy "háromoldalú szerződéstervezetet", amely a Sóstó tulajdonosa, a Sóstó körüli gyepeket birtokló állattartó cég, illetve a természetvédelmi munkáért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vállalásait, feladatait tartalmazta. A vázlatot a DINPI jogásza kijavította, így alapul szolgálhat a jövő év elejére tervezett megbeszélésen.
A soponyai Sóstó délnyugatról nézve; 2015. június 17.
  • Változatlanul gyümölcsöző a kapcsolat a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvánnyal; mindhárom idén kihelyezett ládát tőlük kaptuk.
Vértesacsa és Vereb lapra szerelt gyöngybagolyládája, miután átkerült László Csaba autójából a miénkbe (forrás: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány)

Felfedezések
A tavaszt egészen varázslatossá tették a gyönyörű védett növények; a kora tavasziakról ITT, a májusban nyíló kosborokról pedig ITT írtunk (az alábbi képen mocsári kosbor a Pátkai-víztározó védőgátjánál).

Az év madártani csúcspontja a pátkai jeges sirály volt, de legalább ekkora örömöt szerzett a nyár közepén megszólaló fokozottan védett törpevízicsibe is. A Madáratlasz Program részére végzett felmérések során olyan érdekes fészkelési adatokra derült fény, mint a nádasban álló vaddisznólesen (!) költő szürke gém...

...a nagyszámú erdei fülesbagoly, az első dokumentáltan sikeres pátkai macskabagoly-fészkelés, illetve a szívünknek oly kedves parlagi pityer.

Ami nem jött össze...
Az első helyre kívánkozik a cikta juhok kérdése. Nagyon szerettünk volna kijutni velük a löszvölgyekbe, de kisgyermekes családként ez egyelőre nem kivitelezhető. Pontosabban néhány napra talán igen, de csak azért, hogy "na, ez is megvolt, bár a területen nem látszik", nem lenne értelme. A juhok így a házunk környékét rágták rövidre, szép a szaporulat (3 bárány született 2015-ben), előbb-utóbb, néhány év múlva megoldódik a legeltetéses élőhelykezelés is.

A termesztett értékek, vagyis a régi haszonnövények ügye is egy helyben toporog. Fóris Annáék idén kialakítottak egy kicsi bemutatókertet a saját kertjükben, de a nagy aszály nem igazán tett jót... Sem a helyi fajták bemutatását, sem az öreg gyümölcsfák kérdését nem tesszük félre, de komoly sikerekről idén még nem tudok beszámolni.

Tervek
A jövő esztendőre vannak átnyúló programok és vannak teljesen új ötletek egyaránt.
Folytatni kívánjuk a madárvédelmet. Az Észak-Mezőföldön a kuvikodúkat tesszük ki, de a gyöngybagoly-program sem áll le. Ezzel kapcsolatban érdekes kérdés, hogy hol telítődik vajon a ládás templomok száma. Hiszen ezeket majd évente ellenőrizni kell; láttunk sajnos rossz példát arra, hogy kinn volt a láda, pár éve még költött is benne a gyöngybagoly (Pátka, Vértesacsa), ám a gondozás és odafigyelés hiánya miatt a láda alkalmatlanná vált, a madarak pedig eltűntek...
Vadonatúj programként nekiállunk az aktív fecskevédelemnek is (lásd ITT), és mint látható, hamarosan a fecskés logónk is elkészül...

A botanikai felmérés sem áll le, gőzerővel keressük a jó állapotban megmaradt rétek növényeit, de új helyeket is látogatunk majd (pl. pátkai Királyberek és Tikmony-völgy). Új elem lesz az a felmérés, amit Székesfehérvár belsejében végzünk majd (lásd a Kapcsolatok rész első pontját). Ezen múlik majd, hogy egyensúlyban maradjon az Alsóvárosi-réteken fennmaradt növény- és állatfajok védelme, illetve a nagyon jó szándékú erdőtelepítési terv. 
Minden további újdonságról folyamatosan beszámolunk majd a honlapunkon. 



Minden olvasónak kellemes ünnepeket és madarakban gazdag, madárvédelemben sikeres új évet kíván a "VÖLGY-HÍD" csapata!

2015. december 6., vasárnap

Odvak, ládák, műfészkek

A költési időszak végétől bátran nekiláthatunk a fészkelést segítő madárvédelmi berendezések kihelyezésének. Nyár végétől kezdve több, egymástól igen különböző beavatkozást végeztünk az Észak-Mezőföldön.
Egy autónyi hozzávaló... Megérkezés a Királyberekbe (2015. szeptember 6.).

Legelő állatokhoz kötődő madarak
  • Búbos banka
2015 tavaszán már helyeztünk ki odvakat a búbos banka számára Lovasberény környéki marhatelepeknél. Most ősszel Lovasberény és Vereb között egy juhászat mellett tettünk ki egy bankaodút, a tavaszinál jóval magasabbra.
Családi közreműködéssel helyére kerül az odú (Kender-tó, 2015. november 8.).
  • Kuvik
Nem messze egy vízszintes ágon kapott helyet az első kuvikodúnk. Az Észak-Mezőföldön nagyon megritkult ez a fokozottan védett faj; a fő probléma feltehetően a megfelelő költőhelyek hiánya, hiszen a mozaikos gyepfoltok, legelők, kaszálók, gyümölcsösök kedvezőek számára. A tél folyamán még három hasonló csőodú kihelyezését tervezzük ott, ahol az állattartó telepek mellett megfelelő méretű gyep van. 

  • Szalakóta
Bizony 2015-ben is voltak "jó hírek dél felől"! Ezek szerves folytatásai voltak a tavalyiaknak: egy pár kék vércse helyett kettő (de költésbe négy pár kezdett egy kis telepen), a szalakóták észak felé haladván "le is hagytak minket", hiszen költöttek Dinnyésen és próbálkoztak a Csákvári-réten. Kószáláskor mindkét faj eljutott a mi "szélességi körünkig", azaz minden adott ahhoz, hogy számukra is helyezzünk ki költőalkalmatosságot.
Pátka határában a szürke marhákkal legeltetett, csodálatos növényzetű Királyberek egyik eperfájára tettem ki egy odút (a törzs mellett, attól balra):

Ettől a helytől északnyugatra, Székesfehérvár határában a Császár-víz-völgy homokos talajú juhlegelője mellett került ki a másik.

  • Kék vércse
Kezdetben várhatóan inkább a vörös vércse lesz a lakosa ennek a mini telepnek, amely három ládából áll a pátkai Királyberek kis akácosában, de nagyon bízom a kék rokonok érkezésében is.
Remélhetően kellemes lesz a jövendő lakosoknak ez az örökpanoráma:

Műfészek

Mivel a Pátkai-víztározón minden évben látunk fekete gólyát, felmerült az a merész gondolat, hogy valamelyik példányt egy műfészekalappal maradásra, fészeképítésre csábítsuk. Néhány bejárás után megtaláltam az alkalmasnak tűnő szürke nyárfát, így egy ködös november eleji napon elindultam.

Ez volt az első alkalom, hogy a háromrészes létra teljes magasságát ki kellett használni valamilyen madárvédelmi beavatkozás során. (Lehet, hogy ez a fekete gólya szemszögéből még mindig alacsonyan van...)
A fészekalap egy küllős fémszerkezet, ezt drótoztam a kiszemelt oldalág ágvillájába

Ezt követte az ágak felvitele. Az ágakat egyesével helyeztem el oly módon, hogy  fészekalapot minél jobban befedjék.


Végül következhettek az egészen vékony ágacskák, mint a műfészek tömege


Kilátás a műfészekből: előttünk a víztározó legszebb, legtermészetesebb része. A fészek 100-150 méteres körzetében ember nem nagyon jár, hiszen a fészek előtere már nem kaszálható. Északra üde kaszálórét, keletre a tó sekély, halászatra igen alkalmas partvonala húzódik, jó táplálkozóhelyeket kínálva. A szemközti gát több száz méterre van, így onnan a fészek zavarás nélkül szemmel tartható.

Gyors sikerre nem számítok, de a tó északnyugati része olyan oázis, hogy a fekete gólya költése egyáltalán nem lehetetlen. Költött itt nagy kócsag, szürke- és vörös gém, a réten hallottam törpevízicsibét, éjszakázott itt magányos daru, táplálkozott nagy goda, piroslábú cankó, gólyatöcs, kanalasgém, kis kócsag és természetesen a falu fehér gólyái is.

Gyöngybagolyvédelem Vértesacsán...
A 2014 augusztusában megkezdett munka idén télen is folytatódik. Vértesacsa és Vereb katolikus temploma immár a nyolcadik és kilencedik, amely a közreműködésünkkel alkalmassá vált a gyöngybagoly számára. A ládákat László Csaba, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársa készítette el számunkra; ezúton is köszönet. Ezzel (Pákozd és Csákberény után) már négy olyan kihelyezett láda van, amit Csabától kapunk!  
Láda, deszkák, szerszámok, hosszabbító, szeg, csavarok, létra, forgács, tartóláb... Megérkezett a "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány Vértesacsára (2015. december 3.).

Vértesacsa volt az első eset, hogy volt a toronyban láda, amely azonban (a pátkaival ellentétben) már teljesen alkalmatlan volt a bagolynak. Hogy miért?
A furnérból készült, erősen elvetemedett láda kétharmadáig feltöltődött galambtrágyával. A kép közepén látható kis púp nem más, mint...
... egy néhány napos galambfióka, akit a munka elvégzésének idejére dobozba tettünk, majd behelyeztük az új bagolyláda előszobájába. Ez azonban akkor még messze volt... Először is ki kellett szednünk a trágya nagy részét, hogy a ládát egyáltalán le tudjuk emelni. Utána fönt csavaroztuk össze az új ládát:
A láda szokatlanul magasan, a toronyablak legtetején kapott helyet. A kilátás nem rossz, a völgyekben megbúvó Vértesacsán biztosan nincs hiány bagolytáplálékban...
A negyedóránként megkonduló három (!) harang és az ingatag helyzetben történő egyensúlyozás tette emlékezetessé az acsai ládakihelyezést.
Zsuzsa a létra alján szurkol, hogy minden rendben menjen odafenn...

Végül elkészülhet a szokásos fénykép is. A láda kívülről így fest. A képen nem látszik, de körös-körül drótháló fedi az ablakot, azaz bármilyen madár (először természetesen a galambfióka szülei) csak a ládába juthat be.

Megyimórecz Géza gondnok átveszi a Természetbarát Templom oklevelet:

...és Vereben
Idei utolsó gyöngybaglyos akciónk helyszíne a falu méretéhez képest hatalmas verebi katolikus templom. Tallér Krisztián lelkész immár a harmadik falujában szervezte meg számunkra a láda kihelyezést (Pátka és Vértesacsa után), köszönet érte!
Vereb látképe a ládás ablakból. Különlegesség a hatalmas templom késő délutáni árnyéka, de a változatos, gyöngybagoly számára kedvező táj is figyelmet érdemel

A verebi toronyban sok más templomhoz hasonlóan (az általunk meglátogatottak közül ilyen a lovasberényi református) különféle híradástechnikai eszközök, átjátszók, stb. vannak. Az egyetlen ablak, ahol később sem tesznek már ki nagyobb méretű antennát, a keleti. Ide fut a harangnyelvek lengését megakadályozó drótokat fogó deszka, vagyis pont adottak voltak a feltételek. (A harangnyelves deszkára tettük ki az első, nadapi ládát is.)
Szokatlan, négyzet alapterületű (70 x 70 cm) ládát kaptunk, ugyanis nagyon meg kellett néznünk, hogy se a harangok drótjait, se az ablak közepén levő kis méretű átjátszót ne zavarjuk.

Volt már szó róla, hogy egy ládakihelyezés mindig problémamegoldás, objektív nehézségek legyűrése. Jelen esetben szerencsére volt áram a toronytérben, sőt egy szabad dugalj is (vagyis nem kellett egy elegáns mozdulattal megszüntetnünk Vereb internetellátását )
Egyéb gondok: a frissen feltöltött csavarozó a keményfa spaletta előfúrása közben úgy döntött, neki ehhez már nincs kedve. A kínkeservesen elkészült lyukba alig fért be a szúrófűrész pengéje, majd a kőkemény deszka fűrészelésekor majdnem elfüstölt. A szálló fűrészpor ellen Zsuzsa csinos női napszemüvegét vettem fel: 

...a látvány egy kissé Neymar jr. (brazil válogatott és FC Barcelona) napszemüvegreklámját idézi 

Fontos feladat volt a láda stabil beékelése, ehhez plusz keresztdeszkákat is alkalmaztunk. Végül behelyeztük a sötétítőelemet, a forgácsot, a tetőt pedig téglákkal súlyoztuk le:

Megszokhatatlan élmény, hogy a szűk toronytérben eltöltött két-három óra után lent a földről milyen parányi egy 15x15 cm-es röpnyílás... Az ablak jobb oldalán, középtájon az a kis fekete négyzet:
A végén Kőszegi Lászlóné vette át a szokásos oklevelet:

Nagyon jó volt hallani, hogy a gondnok néni lelkes madárbarát, eteti a madarakat, sőt ismeri is őket. Olyan, a laikusok által kevéssé ismert fajokat is említett, mint az ökörszem vagy a zöldike. Egy természetbarát templom természetbarát gondnoka segített tehát bejutni a toronyba, ezúton is köszönjük neki a közreműködést.

Odúkihelyezés kisiskolásokkal

A székesfehérvári Zentai úti általános iskola igen lelkesen fogadta azt az ötletünket, hogy a nagyrészt felsősökből álló környezetvédelmi szakkör tagjait bevezessük a gyakorlati madárvédelem rejtelmeibe. Ennek első lépése volt három madárodú kihelyezése az iskola melletti Rácbánya fáira.

A szakkör, a létra és az odvak a Rácbánya bejáratánál

Kisebb eligazítás a munka előtt

Mindegyik odút a szakkör valamelyik tagja tette fel.

Aminek különösen örültem: néhányan bőven túlóráztak, mert kérdéseik voltak madarakról, madáretetésről

Néhány héttel később a madáretetésről, etetéssel segíthető madárfajokról tartottam előadást, illetve a szakkör kapott napraforgót (kalapok és mag), hogy tél végéig etessenek az iskolaudvaron.

2015. október 29., csütörtök

Tennivalók - mit tehet egy civil természetvédő?

Mit tehet egy civil természetvédő? Nagyon sok mindent. Honlapunk is erről szól: egy-két elszánt ember elkezdhet gyöngybagolyvédelmi programot (lásd itt, itt és itt), létrehozhat odútelepet (lásd itt), helyi védetté nyilváníttathat területeket (Jancsár-völgy, Aszal- és Rácvölgy), rábukkanhat olyan rejtett értékekre, melyekről az állami természetvédőknek nincs tudomása. Ebben a bejegyzésben néhány további tevékenységről számolunk be.

É l ő h e l y k e z e l é s

A modern természetvédelem már nem egyes fajok, hanem élőhelyek és az ott megtalálható életközösségek védelmére helyezi a hangsúlyt. Ez két módon történhet. Az egyik, hogy igyekszünk az adott élőhelyet a jelenlegi állapotában megőrizni. Ez csakis a zárótársulások esetében lehetséges, hiszen pl. egy magára hagyott gyep hamarosan cserjésedni, fásodni kezd. Működési területünkön jó példa a Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy néhány erdőrészlete, ahol "csak" annyi a teendő, hogy semmiféle erdőművelést nem kell végezni.
Ez azonban (sajnos) a ritkább eset, zömmel be kell avatkoznunk. Ilyen lehet pl. a hagyományos tájhasznosítás fenntartása (kaszálás, legeltetés, szálaló erdőművelés, stb.). Ha ez nem lehetséges, akkor célzottan kell fellépni a negatív hatás ellen.
  • Kézi cserjeirtás
Minden löszvölgyben kulcskérdés, hogy az értékes löszgyepi fajokat fenyegető őshonos, ám nagyon erőteljesen (mondhatni agresszívan) növekvő cserjefajokat (vadrózsa, kökény, galagonya) megállítsuk. A Rácvölgyben a védett lágyszárúak (nagyezerjófű, csillagőszirózsa, bíboros kosbor, törpemandula) főleg kis kiterjedésű és egyre zsugorodó tisztásokon nőnek. Ez a képpár 2012 őszén készült a nagyezerjófű egyik termőhelyén. Az akkor elvégzett cserjeirtás hatása 3 évig tartott, idén télen ismét dolga lesz az ágvágónak.
Ilyen volt...

...és ilyen lett

  • Lágyszárúak kaszálása
Természetesen nem a szénakészítéshez elengedhetetlen kaszálásról van szó, hanem egyes fajok célzott likvidálásáról. Tavaly kezdtem kaszálni egy-egy szobányi foltot két völgyben; a Pénzverő-völgyben selyemkóró, a Rácvölgy és az Aszal-völgy találkozásánál aranyvessző az áldozat. Az eredmény engem is meglep. A sűrű, visszataszító tejnedvet fröcskölő selyemkóróállomány rendkívül megritkult idénre, míg a tavaly még embermagasságú aranyvesszőt idén nem kellett kaszálni, hiszen eltűnt... Kisebb aranyvesszőfoltok ellen azért hadakoztam a Rácvölgyben 2015-ben is.
Idén bukkant fel egy kellemetlen fűfaj a legszebb aszal-völgyi löszgyepen: a legeltetés elmaradását jelző siska nádtippan. Ellene is a sarló volt a megoldás, a már beérett bugákat pedig elégettem. A degradált, lőszermegsemmisítésre használt (és emiatt szétrobbantott) nyugati részeken sajnos sűrű állomány nő.
Ilyen volt...
...és ilyen lett.
A siskanád bugáit igyekeztem maradéktalanul megsemmisíteni.

É l ő h e l y r e k o n s t r u k c i ó

Talán túlzó a kifejezés, jobb híján azonban így nevezem azt, amikor egy múltbeli, jobb állapot visszaállítása a cél, akármilyen kicsinek is tűnik ez a beavatkozás. A szikes tavak kapcsán sok terv megjelent ezen az oldalon, lássunk befejezett esetet is.

  • Csatorna elgátalása

30-40 évvel ezelőtt rengeteg értékes rét, láprét és szikes tó ment tönkre az erőltetett vízrendezés (melioráció) során. Egy működési körzetünkben levő patakparti réten is ebben az időszakban készült el az a két kis árok, amely egy-egy mélyebb fekvésű, tehát vízigényesebb növények számára otthont adó részről viszi le a vizet a patakba. Idén ősszel a két csatornába egy-egy időszakos gátat építettem be.
A vastag deszka két oldalán megfigyelhető sötétzöld növényzet a tulajdonképpeni csatornában nő

Itt már jobban látható a csatorna, amely a háttérben levő nádas felé halad

Az eredmény remélhetőleg tavasszal már látható lesz. A tervem az, hogy a gátakat a kaszálás előtt kiemelem, vagyis egyelőre az ősz végi, téli és tavaszi csapadék visszatartását szolgálnák csupán.
  • Visszatelepítés

A már védett Rácvölgy a Mezőföld egyik legfajgazdagabb tatárjuharos lösztölgyese, melyben sem tatárjuhar, sem tölgyfajok nincsenek. Hihetetlen paradoxon ez, mégis igaz. Kicsivel feljebb említettem a cserjeirtásnál a gyakori cserjefajokat, de olyan egyéb fásszárúak is nőnek itt, mint a csíkos kecskerágó, a törpemandula vagy az ostorménbangita. A gyepszintben macskahere, kisvirágú hunyor. Miért ne próbálnánk meg akkor visszatelepíteni a tölgyeket is?
Korábbi években kiásott magoncokkal és elszórt makkokkal kísérleteztem, sikertelenül. Idén ezért már ültettem a makkot, ami annyiból nehezebb, hogy megfelelő helyet kell találni: legyen egyszerre nyílt (fény), mégis viszonylag védett. Itt kamatozik az, hogy szántóföldjeink (lásd itt) a völggyel határosak, így saját szántónk szegélyében végeztem az ültetést.
A dobozban a szaporítóanyag...
... a zacskóban a kocsányos-, a bal oldalon a cser-, jobb oldalon a molyhos tölgy makkjai, avar közé rétegezve. 
Csertölgy 
Molyhos tölgy
A jövő ígérete...