Találkozók és egy felfedezés

Találkozók, felfedezés...

A május utolsó hete igen mozgalmasra sikeredett. Megkezdődött a gyöngybagolyvédelmi program kezdeti szakasza, azaz az egyházi személyek felkeresése. A négy falut érintő körút legsikeresebb állomása Magyaralmás volt. Polgár Tibor református lelkész olyan őszinte lelkesedéssel és érdeklődéssel fogadta az ötletet, ami messze meghaladta az előzetes várakozásokat. A megkeresések hamarosan folytatódnak, bízunk a hasonló kellemes találkozásokban...

Május 28-án az Aszal-völgy Natura 2000-es terület fenntartási tervezésének egy állomásaként a Duna-Ipoly NPI találkozót tartott a helyszínen, ahova alapítványunk színeiben én is meghívást kaptam. Számunkra pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy az egyik elsődleges alapítványi célunkat, a legeltetéses állattartás újbóli meghonosítását a fenntartási terv is nagy fontosságúnak tartja. Bíztató a jövőre nézve, hogy civil szervezetünk milyen olajozottan tud együttműködni több, egymástól független ügyben is az állami természetvédelemmel. Voltaképpen ezért jöttünk létre...

Végül egy nagyon kellemes meglepetés. A Pátkai-víztározó gátja mellett a védett mocsári kosbor több száz töves állománya került elő! Sajnos a védetté nyilvánítási javaslatból már kimaradt ez a gyönyörű orchidea. Most az a fontos, hogy a terület legalább egy hónapig ne legyen lekaszálva. Ebben az ügyben a pátkai gátőrnél fogunk majd tájékozódni.

Madárvédelem

Madárvédelem

Még a megalakulás előtti hónapokban elkezdtük a fészekodvak és –ládák kihelyezését Lovasberény, Pátka és Székesfehérvár határában legeltetett vagy kaszált gyepek mellett, illetve löszvölgyekben. Egyelőre két típussal dolgozunk, a madarászzsargon ezeket „szalakótaodúnak” és „vércseládának” nevezi. A nagy röpnyílású szalakótaodú ezen a tájegységen leginkább a búbos banka (Upupa epops) igényeit elégíti ki. A Fejérben ritka vagy szórványos fajok közül alkalmas a kuviknak (Athene noctua), a füleskuviknak (Otus scops), míg a gyakori madarak közül a csóka (Corvus monedula) vagy a seregély (Sturnus vulgaris) telepedhet meg bennük. A vércseláda egy olyan félig nyitott alkalmatosság, amelyet fészket nem építő fajoknak fejlesztettek ki. A Közép-Dunántúlon csaknem kizárólag a vörös vércse (Falco tinnunculus) foglalja el őket. Érdemes megjegyezni, hogy alapítványunk középtávú terveiben pontosan olyan élőhelykezelési és –fenntartási tevékenység (állattartás, legeltetés, inzavíz növényfajok visszaszorítása, fasortelepítés) szerepel, ami segítheti a két madárvédelmi berendezés eredeti célfajai, azaz a szalakóta (Coracias garrulus) és a kék vércse (Falco vespertinus) visszatelepedését is.

A másik, jelenleg formálódó programunk kifejezetten a környék településeihez kötődik. Szeretnénk aktív beavatkozással segíteni két fokozottan védett, emberi létesítményekhez vonzódó bagolyfajunk, a kuvik és a gyöngybagoly (Tyto alba) észak-mezőföldi állománygyarapodását. A kuvik számára állattartó telepek és lovardák, míg a gyöngybagolynak templomok és magtárak a kedvelt költőhelyei. Első lépésként megkeressük a fenti létesítmények kezelőit, tulajdonosait. Ezt követően kerülhet sor az igazi munkára, vagyis az odvak, fészekládák kihelyezésére, felszerelésére.

Felmérések

Mint azt a bemutatkozásban említettük, működési területünk nem tartozik az alaposan kutatott tájegységek közé. Ennek előnye is van, hiszen a „felfedezések”, a „felderítőutak” a természetvédelmi munka legszebb részét jelentik. 2014 tavaszán a kutatás több részfeladatból állnak. Kifejezetten tavaszi feladat az éjszakai fajok felmérése, idén a célpontunk a füleskuvik. Amennyire időnk engedi, megpróbáljuk feltérképezni a vizsgált területek növény- és állattani értékeit. Ez egy átfogó, évszakokon átívelő program. Ugyancsak hosszabb, virágzástól termésérlelésig tart a szórványgyümölcsösök genetikai készletének vizsgálata. Ezt a székesfehérvári Pénzverő-völgyben kezdtük el, de a működési terület más pontjain is vannak olyan öreg gyümölcsfák, amelyekre oda fogunk figyelni.

Köszöntő

„VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány

„A természetvédelmi társadalmi szerveződések legalapvetőbb feladata az lenne, hogy a maroknyi hivatásos természetvédő és a tízmillió lakos között hidat verjenek.” 

(Rakonczay Zoltán)

„Adj ha kérek, gyere ha várok, legyen köztünk Híd, ne csak az árok” (Tankcsapda)

Működési terület:

A természet iránt fogékony átlagemberek számára ismerősen cseng a hajdani túzokállományáról és nagy pólingjairól nevezetes Sárrét, a Vértes lábánál elterülő Zámolyi-medence és az úszólápokkal, gémtelepekkel tarkított velencei-tavi ősnádas neve. Ám sokkal kevésbé van a köztudatban az, ami a fent említett három védett terület által bezárt háromszögben van. Alapítványunk pontosan ebben a jórészt csak a helybeli természetjárók és a szűk ökológus-botanikus szakma által ismert vidéken, az Észak-Mezőföldön végzi tevékenységét. Hatókörünk elsősorban Székesfehérvár, Pátka és Lovasberény határára, illetve a Velencei-hegységre és a Velencei-tó északi partvidékére terjed ki.

Nevünkből következően a fő célunk a patak- és löszvölgyek természeti értékeinek feltérképezése, megóvása, a területek állapotának javítása. Emellett figyelemmel kísérünk „nem völgy” jellegű értékes területeket is. Az általunk vizsgált területek az alábbiak:

 Löszvölgyek

• Aszal-völgy és Rácvölgy (Székesfehérvár)
• Pénzverő-völgy (Székesfehérvár)
• Nagy-völgy és Máriamajori-erdő (Székesfehérvár)
• Kökény-völgy (Székesfehérvár)
• Tikmony-völgy (Pátka)

Patakvölgyek

• Rovákja-patak völgye és a környező gyepek (Lovasberény, Pátka)
• Bodzás-völgy (Pátka)
• Császár-víz-völgy középső és alsó szakasza (Székesfehérvár, Pákozd)
• Jancsár-völgy (Székesfehérvár)

Egyéb területek

• Pátkai-víztározó (Pátka, Székesfehérvár)
• Gödör utcai másodlagos szikes (Székesfehérvár)
• Angolkert, Kazal-hegy, Szőlőhegy, Antali-rét (Lovasberény)
• Tóparti szikes rétek (Sukoró, Velence)
• Sárkeresztesi fasorok, mezsgyék, szőlőhegy

Céljaink

Természetvédelmi tevékenység

Legfontosabb célunk aktívan részt venni az észak-mezőföldi löszvölgyek természetvédelmi kezelésében, visszaszorítani a negatív hatásokat (cserjésedés, özönnövények terjedése), távlatokban pedig újra megvalósítani ezeken a területeken a legeltetéses állattartást.

Védetté nyilvánítási javaslatokat dolgozunk ki a jelenleg még nem védett, de természetvédelmi értékkel bíró területekre, együttműködésben a helyi önkormányzatokkal és a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal.

Kutatási tevékenység

Fontos feladat a működési terület állat- és növényvilágának felmérése, monitorozása, az eredmények közzététele. Kutatni kívánjuk az ökológiai gazdálkodás élővilágra gyakorolt hatását is. Kiemelt célunk a területen fellelhető szórványgyümölcsösök genetikai értékének feltérképezése.

Oktatási tevékenység

Az Alapítvány, nevéből adódóan, hidat szeretne építeni a Természet és a tőle sajnálatosan elszakadó észak-mezőföldi emberek közé. A helybeliek oktatása, szemléletformálása külön zajlana a gyerekek (óvodások, kisiskolások számára foglalkozások szervezése), a fiatalok (természetvédő önkéntes munka) és a felnőttek (kiállítás szervezése) esetében.  Közösségformáló céllal kívánunk természetvédelmi és madárvédelmi eseményeket (madarász- és botanikustalálkozó) szervezni, lebonyolításukban közreműködni.