2014. december 29., hétfő

2015 kapujában

2014 áprilisában bejegyzett alapítványunk első évének végére értünk. A legbüszkébbek a gyöngybagolyládák kihelyezésére vagyunk, de tényleg sok minden indult el ezen kívül is, a legtöbbről a honlapon igyekeztünk beszámolni. Ugyanakkor némelyik ötlet még kezdeti stádiumban van, így nem is adtunk hírt róla, maradjon téma jövőre is...
A honlapot az év során több mint 1500 alkalommal nyitották meg, a legnépszerűbb bejegyzés a nagyszékelyi beszámoló volt (csaknem 500 kattintás!), őt a madáretetési kalauz és az első, nadapi gyöngybagolyláda-kihelyezés követi. Ezek a kiugró számok a közösségi oldalaknak köszönhetőek, ahol mi nem vagyunk fenn, de mások megosztották oldalunkat. Köszönet érte! 
Honlapunk első eredménye volt, hogy Pallos Zsuzsa megtalált bennünket. Aktivitása, ötletei, lelkesedése és kedves lénye nagyon hamar áthelyezte őt az "önkéntes" státuszból, immár az alapítvány teljes jogú munkatársaként tekintünk rá.
Két kedves gesztust szeretnénk még megosztani az olvasóval. Az egyik Szili Istváné, aki a lovasberényi ládakihelyezésnél közzétett fényképpel kapcsolatban írta le az emlékeit. Mi pontosan ezt az általa felidézett régi világot szeretnénk visszavarázsolni, ahol ember és természet között nagyobb volt a harmónia:
"Különösen köszönöm azt a képet, amit itt emlékeztetőül visszaküldök: a fehérkapus házban és udvarán nőttem fel, a templommal szemben, ahonnan esténként a kirepülő gyöngybagoly jelezte a számomra is aktuális vacsoraidő elkövetkeztét. Haj, de sokszor voltam ott fönn és Szalai bácsi engedelmével húztam a középharangot. Jó lesz a gyöngybagolynak, úri szállása lesz. Szalai bácsi egy rossz vékát vitt fel neki és megtiltotta, hogy a madarakat háborgassuk."

Dr. Kalotás Zsolt az elmúlt három évtized magyar természetvédelmének meghatározó alakja. A baglyok szerelmese, a hazai gyakorlati gyöngybagoly- és füleskuvikvédelem úttörője, világszínvonalú természetfotós és nagyon jó ember. Régi kapcsolatunk révén bátran merek hozzá fordulni különféle gyakorlati kérdésekben, amire mindig gyors és precíz válasz érkezik. A búbosbankák számára jövőre kihelyezendő odvakkal kapcsolatban aztán nem csupán szakmai fogásokat írt meg, hanem egy káprázatos fényképét is elküldte ezzel a kedves üzenettel:

2014 fő üzenete az volt, hogy egy nagyokkal együttműködő kicsiny civil szervezet kifejezetten hatékony tud lenni, ha megvan a lelkesedés, a pozitív visszajelzés és reálisak a kitűzött célok. 

Minden kedves Olvasónak boldog új esztendőt kívánunk, kísérjék figyelemmel honlapunkat 2015-ben is!

2014. december 25., csütörtök

Természetvédelem a templomokban III - Év végi események

Idén a híradások többször is beszámoltak a nem mindennapi pocokinvázióról, ami a gyöngybagoly számára nagy lehetőséget jelent. Ilyen években a párok szinte biztosan két népes (akár 8-9 fiókás) fészekaljat nevelnek fel. A kirepülő fiókák szétkóborolnak és új helyen keresnek párt maguknak. Szerencsés véletlen hát, hogy idén vágtunk bele a gyöngybagolytelepítésbe egy olyan régióban, ahol ez a madárfaj meglehetősen ritka. Bíztató előjel, hogy a Székesfehérvár melletti Kisfaludon és a Csákvár és Zámoly közötti Pogácsa nevű határrészben is találkoztak az utóbbi napokban-hetekben gyöngybagollyal. Lelkesen szerveztük hát az év végi hajrát, hogy az esetleges szálláskereső baglyokat kényelmes otthonok várják templomainkban.

Pákozd
December 16-án egy kedves idős presbiter, Kovács Gyula várt minket (Pallos Zsuzsa, Kovács Gergely) a 301 éves pákozdi református templomnál. A ládát a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársa, László Csaba bocsátotta rendelkezésünkre.

Ez az első épület, ahol a toronyablakon levő zsalugáter nem fából, hanem fémből készült, így flexet is vittünk. Ám a fő nehézséget nem is ez jelentette, hanem a láda felvitele. A nagyon régi, öles tölgygerendákkal kimerevített épületszerkezetben igazi tornamutatvány volt felküzdeni a ládát.

Fent úgy döntöttünk, hogy a röpnyílást az eredetileg kiszemelt kelet helyett nyugatra irányozzuk. Így a ládából esetlegesen kieső tapasztalatlan fióka nem a mélybe zuhan majd, hanem a templom tetejére.
A toronyban történt meg a láda röpnyílásának kivágása is, majd ezt követte a flexelés.

Fontos, hogy a repülve érkező madár könnyen landoljon, ezért az alsó zsaludarabot kihajlítottuk "dobbantónak". A felső zsalurészt szintén, ez afféle esőfogóként szolgál majd. A dobbantó és a láda közötti utat egy kis fadarab segíti.
Kilátás a ládából nyugat felé. A terjedelmes kertek, a még meglevő jószágtartás jó esélyeket kínál a bagolynak akár a falun belül is. A képen jobbra hátul a Velencei-hegység látható.

A nyílás szokásosan "diszkrét", de a bagoly kíváncsiságát bizonyára felkelti majd:

Az oklevelet a református közösség nevében Kovács Gyula vette át. Hálás köszönet ezúton is a kedvességért (és a kölcsönhosszabbítóért)!
Pátka
Szeptemberi bejegyzésünkben szó volt róla, hogy a pátkai láda sorsa némileg bizonytalan, hiszen a toronyba felmennek a nyestek.

Akkor a fő beavatkozás nem a ládajavítás és a forgács pótlása volt, hanem a harangtér lezárása. Ez sikeresnek tűnik, nincs fenn nyestürülék, így bizakodva várjuk a baglyokat, amelyek még néhány éve is költöttek ebben a ládában. Az egyház részéről a nagyon kedves harangozó, Ida néni (Mikus Béláné) vette át az oklevelet.

Magyaralmás
Már a májusi előzetes felmérés során nagyon pozitívan állt a gyöngybagolyvédelem kérdéséhez Polgár Tibor, a magyaralmási református lelkész. A nyár folyamán a presbitérium (a református gyülekezet döntéshozó testülete) is rábólintott, ám a kihelyezés mégis szinte karácsonyig elhúzódott.
Az ok a templom szerkezetében keresendő. A nemrég felújított épület tornyába nem mehettünk, csak az alatta levő körablakba tehettük ki a ládát.

Ennek azonban olyanok a méretei, hogy a kész ládáink nem férnek be, így készíteni kellett egyet, meglehetősen speciális alakban és méretben. Előre elkészültek az elemek...

...végül december 23-án zajlott le a majdnem öt órás munka. A körablakot eddig fedő üvegtábla helyére egy lefestett OSB-lap került...

...ehhez illeszkedik bentről az L-alakú, kis "előszobával" ellátott láda. 
Aprólékos, hosszadalmas munka volt a sok darabból álló láda összecsavarozása a szűk toronyban.
A munka vége: a láda az ablakban...
...és az alig észrevehető röpnyílás a körablakban.

A református közösség nevében Polgár Tibor lelkész vette át az oklevelet. Kiemelendő, hogy a presbitérium egyhangúan támogatta az akciót, így valóban csak a madarakon múlik, hogy a felújítás előtt lakott templomban újra stabil fészkelő pár legyen.

Összegzés, további tervek
Alapítványunk első évének legsikeresebb akciója volt a gyöngybagolyvédelem. Öt templomba tettünk ki ládát, egy templomban meglevő ládát javítottunk, egy másikban denevérek után takarítottunk ki.
Erre az évre a gyöngybagolyvédelmi akció egy jellegzetesen észak-mezőföldi tájképpel búcsúzik. A varjak Pátka szőlőhegyén tartózkodnak, a domb mögül kikandikáló templom Zámolyon van, a Vértes lábánál levő kéttemplomos falu Csákberény. A jobb oldali fehér református templomba a presbitérium nem engedett ládát kitenni, a bal oldali katolikus templomba, amelyből a felújítás során tűnt el a meglevő láda, januárban megyünk.

Minden részt vevő egyháznak (lelkészek, gondnokok, presbiterek, harangozók) köszönjük az aktív együttműködést Nadapon, Guttamásiban, Pátkán, Velencén, Lovasberényben, Pákozdon és Magyaralmáson!

2014. december 7., vasárnap

Egy erdő (újjá)születése II. - Máriamajori-erdő és Nagy-völgy

Erdőtelepítésünk színhelye a Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy találkozásánál van. Ismerkedjünk meg ezekkel a helyekkel közelebbről:

Máriamajori-erdő
Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy mindkét név újabb keletű. A Máriamajori-erdő régi neve Csobány-erdő, és a 2. világháború után eltüntetett régi majorságról kapta új nevét. A Nagy-völgy névadója nem a hatalmas mérete, hanem egy Nagy vezetéknevű gazda, akinek tanyája volt ott.
A Máriamajori-erdő  Székesfehérvár határának északkeleti csücskében van, közel a pátkai határhoz. Az erdő észak-déli irányban hosszan elnyúlik, északabbi részein sok helyen idegenhonos fafajok telepítései (pl. fenyő, akác, ostorfa) rontják az összképet. Ám a szakemberek, különösen a területet a tudomány számára felfedező Simon György itt is egy sor értékes, védett növényfajt talált (békakonty, macskahere, vagy a képen látható kisvirágú hunyor).

A legcsodálatosabb erdőrészlet vitathatatlanul az a 60-70 éve érintetlen, 6-7 hektáros folt, ami az egykori katonai bázis mögött bújik meg. 

Varázslatos kis mellékvölgyben magasodnak az öreg cser- és molyhos tölgyek... 

...a vastag avarrétegben holtfák, rajtuk rengeteg lebontó gombafaj... 

...a fákon sok erdei énekesmadár és rovarok, például szarvasbogár él.

Hamisítatlan őstermészet, melyet mindenáron meg kell óvni mindennemű erdészeti tevékenységtől!


Nagy-völgy
A Máriamajori-erdő déli végén ágazik el kelet felé ez a völgy, amely gyakorlatilag egészen a Pátkai-víztározóig nyúlik. Valódi "őserdeje" nincs ugyan, de azért nagyon szép tölgyeseket őrzött itt meg a meredek völgyoldal. Egy ilyen erdőrészen fedezte fel Simon György a fokozottan védett darázsölyv fészkét.

Legjellegzetesebb védett növénye a kisvirágú hunyor, tavasszal ez a szép évelő, lombfakadás előtt nyíló faj uralja az erdőket.
Egyes nyíltabb részeken megtaláljuk a tatárjuharos lösztölgyesek maradványait is. Az ilyen sűrű cserjeszintű erdőfoltok rendkívül fajgazdagok, megőrzésük kiemelten fontos.
A Nagy-völgyhöz tartozik egy igen meredek löszlejtő, amit sajnos mára a behurcolt aranyvessző ural. Ám még így is védett növényfajok tenyésznek itt, például a bíboros kosbor vagy egy árvalányhajfaj. Ez a kép déli irányba nézve készült, a hátteret a csodálatos Nagy-völgyi tölgyerdő uralja.


2014. november 16., vasárnap

Természetvédelem a templomokban II. - Guttamási, Pátka, Velence, Lovasberény

2014 őszén több olyan beavatkozást is végeztünk, amely egyházi épületekhez kötődik.

Guttamási
Egy nyári bejegyzésben már volt szó arról, hogy a környék talán legkisebb templomának padlásán denevérkolóniát fedeztünk fel. A szaporodóhelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is megszemlélték és a bőregereket kései denevérnek határozták. A természetvédelem és a természeti érték miatt bosszankodó emberek közti súrlódást ilyen esetekben nekünk kell feloldani némi társadalmi munka árán. Staudinger István (DINPI) megígérte az egyháznak, hogy a denevérguanót az állatok telelőhelyre távozása után eltakarítja a padlásról. Ebben a folyamatban alapítványunk részéről Pallos Zsuzsa és Kovács Gergely vett részt 2014. október 29-én.
Több zsáknyi guanót sepertünk össze a kedvenc gyülekezőhelyek (nagyobb gerendák, főfalak) alól. Az akciót követően még tettünk egy kanyart Isztimérre, Pista ugyanis felajánlott nekünk egy feleslegessé vált gyöngybagolyládát, amit örömmel el is fogadtunk. A guanó sem veszett kárba, a konyhakert talajába került, mint „biotrágya”. Staudinger István (madarászkörökben „Stadi”) a DINPI részéről az egyik legmegbízhatóbb kapcsolatunk, aki tanácsaival, információkkal gyakran segít bennünket. A ládáért ezúton is köszönet!

Pátka
A pátkai Szent Anna templom nyugat felől

Pátka katolikus templomában a papi teendőket Tallér Krisztián látja el. Megkeresésünkre szívesen beleegyezett, hogy a toronyba ládát helyezzünk ki, ám a harangozó, Ida néni arra is emlékezett, hogy a toronyban volt láda korábban.

Felmászva aztán kiderült, hogy csakugyan van egy nem is rossz állapotú költőláda a déli ablakban. Jelen formájában azonban költésre alkalmatlan, ugyanis elfogyott az aljzatról a forgács és elvetemedett a furnér hátfal.

Új hátfal, friss forgács a költőrészben. Ezt követően már csak az odú melletti rést kellett "befoltozni" csirkedróttal.

A fő gondot nem ez a pár percnyi javítanivaló jelentette. A padláson talált sok régi és néhány friss ürülék, de különösen Ida néni rémtörténetei nyilvánvalóvá tették, hogy a templomba bejárnak a gyöngybagoly ádáz ellenségei, a nyestek. Tojáshéjat vittek fel a karzatra, beleittak a szenteltvízbe (!), felmásztak a falra. Ilyen körülmények között az akciót ki kellett bővíteni. A torony felső szintjét el kellett zárni a külvilágtól úgy, hogy kívülről csak a ládába juthasson be állat, remélhetőleg a gyöngybagoly. Az biztató, hogy a láda (azaz a harangok) szintjén csak régi gyöngybagolyköpeteke voltak, nyestürülék nem. Télen mindenesetre ellenőrizni kell majd, hogy nem szemtelenkedett ‑e oda mégis ez az élelmes kisragadozó.
Kilátás a költőládából. Jobbra a Pátkai-víztározó, hátul a Velencei-hegység, középen a Gárdonyi és Kossuth utcai telkek háztáji parcellái. Remélhetőleg kellően sokszínű vadászterület lesz a gyöngybaglyok számára.

Költőládák előkészítése
Az idei második és harmadik költőláda-kihelyezés Nadaphoz hasonlóan készen kapott ládákkal történt. Az egyiket, mint fentebb olvasható, Staudinger István adta, a másikat Fenyvesi László. Az első szegezett, a második csavarozott, de mindkettő első nyílású. 
                                     
Mi azonban oldalsó nyílásokat szeretnénk a lehető legtöbb helyen alkalmazni, így a meglevő nyílásokat be kellett fedni és új röpnyílást vágni a hosszabbik oldalon. 



Itt kamatozott az, hogy mindkét céltemplomban méréseket végeztünk, Velencén Pallos Zsuzsa, Lovasberényben Kovács Gergely. A toronyablakok tájolásának, a párkány szélességének és hosszának ismeretében alakítottuk ki az új röpnyílás-elrendezést. Végül a csavarozott ládát szét kellett szedni, mert a szűk velencei toronyba csak így lehetett felvinni.

Velence
2014. november 13-án az első helyszín a velencei református templom volt, ahol Pápai Szabó György lelkész várt minket. A gyönyörű ősfás templomkertben valószínűleg tavaszig madárodvakat is kiteszünk majd, most azonban a gyöngybagoly volt a főszereplő.
Egy valódi madárbarát templom: öreg tölgyfa, örökzöldek, természetvédő lelkész és bevetésre kész gyöngybagolyláda.

Pallos Zsuzsa az előzetes felmérés során a keleti ablakot szemelte ki a láda számára. Következett a röpnyílás kivágása a spalettán.
Az első lépés körberajzolni a láda bejáratát...

...ezt követi a fűrészelés...
...és az élek ráspolyos lesimítása.

Kihasználtuk a toronyablak adta lehetőségeket, így az alsó spaletta megmaradt szegélye a landolást segíti, míg a fölső afféle "esőfogó félereszként" funkcionál:

A párkány mindössze 30 cm széles, a láda viszont 50. Így kellett egy támasztékot tenni a láda aljára, illetve az ablakfához is hozzácsavaroztuk.
A kapott láda némi konstrukciós hibával rendelkezik: alul csaknem ujjnyi rés tátong. Ezt hamarosan egy leszabott OSB-lappal kipótoljuk majd, illetve a vitt forgácsmennyiség sem bizonyult elegendőnek. 95 %-osan mindenesetre így fest a láda:

Végül az elmaradhatatlan oklevélátadás következett. A torony jobb oldali ablakában ott van a láda, de a spalettán vágott nyílás olyan kicsi, hogy gyakorlatilag nem látszik.

Lovasberény
A velencei oklevélátadó után már indultunk is Lovasberénybe, ahol szintén a református templom fogadta be a költőládát.

Ez volt az első templom, ahol nem a harangokhoz, hanem egy szinttel lejjebb került a láda. Ennek praktikus okai is voltak (nem kellett olyan magasra mászni), ugyanakkor a berényi toronyban telekommunikációs berendezések vannak azon a szinten, vagyis ott eleve nem volt keresnivalónk.
A nehézség itt abból adódott, hogy a szegelt ládát nem lehetett szétszedni, így a műanyag hálón és a faspalettán méricskéléssel kellett meghatározni a kivágandó nyílást, majd a szűk helyen szinte vakon fűrészelni. 

A nyílás kivágása után kénytelenek voltunk lemenni az utcára és a szemközti járdáról távcsővel ellenőrizni, hogy a két 16x16 cm-es nyílás mennyire fedi egymást... Apró igazítás következett, majd a toronyban talált hulladékdeszkákkal azt is elértük, hogy a láda nyílása mellett semmilyen apró állat (veréb, denevér, stb.) nem juthat be az épület belsejébe.
A láda fölötti világos foltok azok a deszkadarabok, amelyek elszigetelik a röpnyílást a templom belső terétől. A párkány elég nagy ahhoz, hogy a hátsó ellenőrző ajtó is használható lesz majd.

Látkép a nyugatra néző ládából. Csak egy házsort kell a madárnak átrepülni, és kinn van a szántók, gyepek mozaikján. A háttérben felsejlik a 811-es út melletti gesztenyefasor, ahonnan 2013 tavaszáról van gyöngybagolyadatunk.

A lovasberényi láda a templom fő oldalán van, mégsem ront semmit az épület képén. Egy 16x16 cm-es nyílás ugyanis parányi a hatalmas templomhoz képest.

Hajdú Szabolcs Koppány református lelkész átveszi az oklevelet.


Köszönjük az érintett egyházak hozzájárulását, idén még két helyszínen helyezünk ki ládát.